joshua-earle-oz1GKlRWab4-unsplash

Mit jelent Istent dicsőíteni a testemmel?

Vannak olyan keresztyén szófordulatok, amelyeket nagyon gyakran használunk, de azt nem feltétlenül tudjuk megmondani, hogy mit jelentenek a gyakorlatban. Ilyen szófordulat az is, hogy „Istent dicsőíteni a testemmel”. Ha most bárki neked szegezné az kérdést, hogy mit jelent a te gyakorlati életedben, hogy a testeddel Istent dicsőíted, mit mondanál neki? Hogyan néz ez ki a mindennapi életedben? Tudsz rá egy konkrét példát mondani?

Tényleg, mit jelent ez?

Szabályok betartását? Vagy inkább valami lelki hozzáállást? Esetleg aszkézist, a testem sanyargatását?

Ebben a posztban szeretnék ennek a kérdésnek a végére járni, és az a reményem, hogy mire végig olvasod, számodra is teljesen világos lesz, hogy a gyakorlati életedben mit jelent Istent a testeddel dicsőíteni.

Mit jelent Isten dicsősége?

Először is: egyáltalán mit jelent Isten dicsősége?

Isten dicsőségére egy biblikus definíció, amit Mark Ballenger az Apply God’s Word blogon így fogalmaz meg:

„Isten dicsősége Isten tulajdonságainak, jellemének, milyenségének a látható (vagy megismerhető) megjelenítése”

https://applygodsword.com/what-is-the-glory-of-god/

Isten láthatatlan. Isten jelleme, karaktere az érzékszerveink számára nem érzékelhető. Amikor Isten jósága, szeretete, kegyelme, irgalma, igazságossága, szentsége, tehát röviden a jelleme valamilyen formában érzékelhetővé válik a látható világban, az Isten dicsősége.

A teremtett világ Isten dicsőségére lett teremtve

A teremtett világ Isten dicsőségét hirdeti, mert eredeti formájában minden teremtmény láthatóvá tesz valamit Istenből:

  • „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.” (Zsolt 19, 2.)
  • „…mert ami megismerhető Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva.” (Róma 1, 19-20.)

Az ember, a teremtés koronája, Isten képmására, Isten dicsőségére teremtetett:

  • „Hozd ide fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld széléről, mindenkit, akit rólam neveztek el, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam.” (Ézsaiás 43, 6-7.)
  • „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.” (1Mózes 1, 27.)

Jézus dicsőíti meg az Istent leginkább, hiszen Ő a testté lett Isten, Isten maga látható, érinthető, érzékelhető formában:

  • „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” (János 1, 14.)
  • „Ő [Jézus] a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt.” (Kolossé 1, 14.)
  • „Ő [Jézus] Isten dicsőségének kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült.” (Zsidók 1, 3.)

A test és Isten dicsősége

Hogyan kapcsolódik mindez a mi testünkhöz?

Ez II. János Pál Test Teológiája c. munkájának az alaptétele:

„A test, éspedig csak a test képes arra, hogy láthatóvá tegye a láthatatlant, a szellemi és az isteni valóságot. Azért teremtette Isten, hogy az Istenben öröktől fogva elrejtett misztériumot a világ látható valóságában jelenítse meg, és ezáltal annak jele legyen.”

II. János Pál: A Test Teológiája

Ahogy a fentebb idézet igékből is látszik: Isten arra teremtette az embert, aki test és lélek kibogozhatatlan egysége, hogy a látható világban az Ő dicsőségét jelenítse meg, az Ő képmása legyen.  

Hadd legyek egy kicsit személyesebb: Isten arra teremtett TÉGED, aki test és lélek egysége vagy, hogy testeddel Isten karakterét tedd láthatóvá a világ számára. Arra, hogy Isten képmásának látható, hallható, érzékelhető hordozója, jele legyél ebben a világban.

Isten arra teremtett téged, hogy testeddel Isten karakterét tedd láthatóvá a világ számára. (Kép forrása: Jackson David, Unsplash)

Istent dicsőíteni a testemmel  

Pál apostol írja az 1 Korinthus 6-ban:

„Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben!

1Korinthus 6, 19-20.)

Pál ebben a részben a szexuális viselkedésről beszél, a paráznaság elleni érvelésének a záró mondata ez. A szexualitásunkkal tehát dicsőíthetjük Istent, vagy tehetjük az ellenkezőjét is.

Ha visszautalunk Isten dicsőségének a definíciójára, Istent dicsőíteni a szexualitásommal azt jelenti, hogy Isten jellemét (szeretetét, jóságát, szövetségét, szentségét, igazságát, irgalmát) teszem láthatóvá, érzékelhetővé a szexuális viselkedésemmel mások számára. Nyilván a legteljesebben egyetlen ember számára, de – azzal a részével, ami kívülről is látszik – a világ számára is.

Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de nekem ebből a szemszögből nézve azonnal értelmet nyer egy sor „szabály”, amelyet a szexualitással kapcsolatban a Biblia tanít. Az Istennek való engedelmesség dicsőíti Istent, de nem pusztán azért, mert maga az engedelmesség dicsőséget szerez neki. Hanem azért, mert a parancsolatai eleve az Ő jellemét tükrözik, és ha engedelmeskedünk nekik az Ő jelleme jelenik meg látható formában az életünkön keresztül.

  • A hűség dicsőíti Istent, mert Isten hűséges.
  • A szenvedélyes szeretet dicsőíti Istent, mert Isten szenvedélyesen szeret.
  • Az elkötelezett szövetség dicsőíti Istent, mert Isten elkötelezett szövetséget kötött velünk.
  • Egyedülállóként a szextől való tartózkodás dicsőíti Istent, mert Isten gondoskodó, megelégítő és kiteljesítő szeretetét teszi láthatóvá.
  • Házasságon belüli, tiszta szereteten alapuló szexuális élet dicsőíti Istent, mert az egység, játékosság, szépség, öröm, és gyönyör Isten jóságát és egységre vágyó szeretetét teszik láthatóvá, érezhetővé.
  • És így tovább…

Ennek ellentéteként, bűnt elkövetni egyet jelent azzal, hogy nem Isten dicsőségét tükrözzük.

„…mivel mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét

Róma 3, 23.
  • A házasságtörés bűn, mert ellentétes Isten hűségével.
  • Az önző kívánság bűn, mert ellentétes Isten önfeláldozó szeretetével.
  • Kihasználni a másikat bűn, mert ellentétes Isten ajándékozó szeretetével.
  • Minden, ami a házastársi egység ellen tör az bűn, mert ellentétes Isten egységre vágyó szeretetével.
  • És így tovább…

Önkifejezés vs. Istent dicsőíteni

Mi az ellentéte annak, hogy Istent dicsőítem a testemmel?

A mai világban talán még sokkal élesebben kidomborodik ez az ellentét, mint korábban, ma ugyanis a szexualitást az identitásunk részeként kezeljük. A szexualitásunk az önkifejezés terepe lett és az egyik legfőbb érték, hogy autentikus legyek, vagyis a testemmel azt fejezzem ki, aki én valójában vagyok. Ha a szexuális önkifejezésben valaki vagy valami korlátoz, azzal engem korlátoz, az én autentikus, valódi önmagamat nem engedi kifejezésre juttatni.

Érzékeled az éles ellentétet?

Isten dicsőségét teszem a világ számára láthatóvá vagy azt szeretném láthatóvá tenni, ahogy én önmagamat belül meghatározom, amit én a valódi, autentikus énemnek érzek?

Lehet, hogy összeugrik a gyomrod attól, hogy a „valódi, autentikus ént” és az „Isten dicsőségét” egymással szembe helyezem. Én legalábbis így voltam vele korábban. „Hát azért teremtett Isten egyedinek, hogy aztán egy olvasztótégelyben felolvasszon és Krisztus-képű öntőformákba öntsön?” – gondoltam magamban. Erről persze külön bejegyzést lehetne írni, de itt csak röviden annyi, hogy Isten képmására teremtett lényként a „valódi önmagam” titka Istennél van. Hiszen Ő teremtett, nélküle hiába keresgélem magamban az „autentikus énemet”. Amivel én elő tudok rukkolni az általában káosz, de a legjobb esetben is csak valami esetleges massza, ami messze van az autentikustól.

C. S. Lewis írja:

„Igazi, új énünk (amely Krisztusé és a mienk, és éppen azért a mienk, mert az Övé) addig nem jön el, amíg azt várjuk. Csak akkor jön el, ha Őt várjuk.

C. S. Lewis: Keresztyén vagyok

Ugyanezt fogalmazza meg a Biblia, amikor azt mondja:

„Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt.”

Márk 8, 35.

Isten jellemét tükrözni pont úgy, amilyennek Ő teremtett engem: ez az autentikus, valódi önmagam. És ezt nem találom meg, amíg magamban keresem. Ezt csak akkor találom meg, ha Benne keresem és magamról pedig elfeledkezem.

Összefoglalva

Istent dicsőíteni a testemmel azt jelenti, hogy Isten jóságát, szépségét, szeretetét, igazságát, szentségét, tehát Isten jellemét teszem láthatóvá, érzékelhetővé a testemen keresztül. Istent dicsőíteni a szexualitásommal azt jelenti, hogy a szexuális viselkedésem Isten karakterét teszi láthatóvá, érezhetővé. Valahányszor felmerül benned egy kérdés azzal kapcsolatban, hogy „Vajon ezt szabad? Vajon ez dicsőíti Istent?” próbáld meg átgondolni: „Isten jellemét tükrözi ez a dolog? Isten szeretete, Isten jósága, Isten szépsége, Isten szentsége sugárzik abból, amit teszek?” (Ha kételkedsz, fordulj az Igéhez, hiszen az Isten kijelentése önmagáról, a hiteles forrás, ahonnan megtudhatjuk, milyen Ő.)

Végül pedig szeretném megjegyezni, hogy Istent dicsőségére élni, a testünkkel Őt dicsőíteni lehetetlen a Szentlélek nélkül. Ő az, aki bennünk élve, az Ige által belülről formál át és állítja helyre az összetört Isten-képmást. Lépésről lépésre egy életen át. Ő az, aki a rideg szabály-követésünket Isten szentsége utáni forró vágyakozássá tudja formálni. És meg is teszi. Kérd Őt! Engedj Neki! Hagyd magadat átformálni, „dicsőségről dicsőségre” (2Kor 3, 18.)

One Response