Igen, jól olvastad. Meglep? Talán azért, mert mást sem hallottál eddig tanításként a szexről, mint hogy az első és legfontosabb dolog, hogy „megtartsd a tisztaságodat”, magyarul szűz legyél az esküvőd napján. Megmondom őszintén, még nekem is nehezemre esik leírni ezt a mondatot. Pedig nem látom a Biblia alapján igazolhatónak, hogy tényleg ez lenne a legfőbb cél. De várj, mielőtt megbotránkozva abbahagynád az olvasást és megfogadnád, hogy soha vissza sem nézel, engedd meg, hogy kifejtsem, mert azt gondolom, hogy fontos, amit mondani szeretnék.
Azt állítom, hogy nem az a cél, hogy minden áron, akármibe kerüljön is, de mindenképpen szűz legyél az esküvőd napján. Miért? Mert azt gondolom, hogy úgy általában a keresztyén életnek nem az a célja, hogy egy erkölcsi teendőlistán pipálgassuk ki a tételeket egymás után. Adományt fizetek: pipa! Járok minden vasárnap templomba: pipa! Nem káromkodom: pipa! Szűz maradtam az esküvőmig: pipa! Nem emlékeztet ez a logika valakikre az Újszövetségből? Valakikre, akik szilárdan hittek abban, hogy akkor, amikor majd minden egyes zsidó ember ki tudja pipálni mind a 613 mózesi törvényt, akkor majd eljön a Messiás? Mi ugyan nem kötjük Jézus visszajövetelét a törvények kipipálásához, de mondjuk Isten tetszésének kivívását, az üdvösségünk megszerzését, vagy evilági jutalmak (pl. egy jó házasság) kiérdemlését, vagy büntetések elkerülését talán igen. És ha így teszünk, ugyanolyanok vagyunk, mint a farizeusok, akiket Jézus rendszeresen elég keményen kiosztott, hogy nem ismerik a törvény lényegét.
Oké, de ha nem ez a cél, akkor mi?
Képzeld el, hogy a szexualitásod egy kert! Egy olyan kert, amit elbitoroltak a jogos tulajdonosától majd parlagon hagyták. A kerítés rogyadozik, a kerti sufni teteje beszakadt és beázik, a kerti szerszámok rozsdásak, a kút eltömődött, az egész kertet felveti a derékig érő gaz, a gyümölcsfák elvadultak, elbozótosodtak, a tó elmocsarasodott, az egész egy átláthatatlan susnya. És ez így is marad, amíg nem hívod vissza a kertbe a tulajdonosát, Istent. Ő pedig magával hozza a gondos és hozzáértő kertészt, a Szentlelket, aki nagyon szereti ezt a kertet és alig várja, hogy a kert viruljon, gyönyörű virágok nyíljanak, a gyümölcsfák édes gyümölcsöket hozzanak, a kútból kristálytiszta forrásvíz buzogjon fel és a kerted a gyönyörűség és a nyüzsgő élet színtere legyen.
Talán ez a kis metafora jól szemlélteti, hogy ez egy folyamat. A cél nem az, hogy mindenáron szűz legyél az esküvőd napján, hanem az, hogy a szexualitásodat, a szexuális életedet is Isten uralma alá helyezd és megnyisd magadat a Szentlélek formáló ereje előtt. (Ami egyébként magában foglalja azt, hogy a szex helye a házasságban van, csak hogy világos legyen…)
C. S. Lewis írja a következőket:
„Abban valóban biztosak lehetünk, hogy a tökéletes tisztaságot, csakúgy, mint a tökéletes szeretetet, nem lehet elérni pusztán emberi erőfeszítéssel. Ehhez Isten segítségét kell kérnünk. S miután megtettük, még mindig sokáig úgy tűnhet, hogy nem kapunk segítséget, vagy kevesebbet, mint szükséges volna. Nem baj. Minden bukás után kérjünk bocsánatot, szedjük össze magunkat és próbáljuk meg újra. Isten első segítsége gyakran nem mindjárt az erény irányába hat, hanem csak ahhoz ad erőt, hogy mindig újra próbálkozzunk. Ugyanis bármennyire fontos a tisztaság (…), ez a folyamat lelki magatartásunk szokásait gyakorolja be, ami még sokkal fontosabb. Kigyógyít bennünket a magunk iránt táplált illúziókból, és megtanít arra, hogy Istenre támaszkodjunk.”
C.S.Lewis: Keresztyén vagyok. Budapest: 1988. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 102. o. (3. könyv, 5. fejezet)
Nekünk, embereknek gyakran elég határozott elképzelésünk van arról, hogy Istennek hogyan kellene segítenie bennünket a megszentelődés útján.
„Uram, adj erőt, hogy ellen tudjak állni a pornónak!”
„Uram vedd el tőlem a tisztátalan gondolatokat!”
„Uram, adj egy társat, mert már nem bírok a vágyaimmal!”
És amikor úgy tűnik, hogy Isten nem hallgatja meg az imáinkat értetlenül állunk, hogy akkor most mi van? Hát mégsem segít Isten? Nem érdekli? Hol van a Szentlélek átformáló meg szabadító ereje?
Pedig Isten veled van, érdekli, és szabadító erőben sincs hiánya. De Ő dönti el, hogy hogyan mikor és miben szeretne lépni, és sokszor nem azzal kezdi, amivel te szeretnéd, hogy kezdje. Te egy „quick fix”-et szeretnél, gyümölcsöket és virágokat azonnal, azt akarod, hogy Isten megkönnyítse neked az önmegtartóztatást, hogy az elképzeléseid szerint töltse be a szükségleteidet és hogy végre ne kelljen szégyenkezned és megvetned magadat azért, amit teszel. Isten viszont azt szeretné, hogy te igazán, osztatlan szívvel szeresd Őt, teljesen szabad legyél az Ő irgalmas szeretetében és hogy valóban szent legyél, ezért meg szeretne tisztítani a bálványaidtól, a kétes motivációidtól, a teljesítmény-központúságodtól, szeretné helyretenni a gondolkodásmódodat és alkalmassá tenni téged arra, hogy úgy tudj szeretni valakit ahogy Ő szeret téged.
A szexualitás egy nagyobb kép része. A szexuális tisztaság egy nagyobb kép része. Egy tisztulási folyamat része. Az összetört Istenképmás helyreállításának a része.
Akkor mi legyen? Ne is próbálkozzunk? Mindegy, hogy mit teszünk, mert úgysem az a lényeg?
Ha életedben először elmennél íjászkodni és nem találnád el a céltáblát elsőre, kidobnád a céltáblát mondván, hogy semmi értelme, mert úgysem találod el? Vagy elkezdenél gyakorolni, edzeni, erősödni, a hibáidból tanulni, hogy fejlődhess és idővel eltaláld azt a célt? Ha meg akarsz tanulni pontosan lőni, szükséged van a céltáblára. Ha szent életet szeretnél élni, szükséged van Isten céltáblájára.
A szexualitásunk a megszentelődés terepe és eszköze is. Bármilyen élethelyzetben legyünk is. Amikor egyedülálló vagy, akkor éppen abban. Amikor együtt jársz valakivel, akkor éppen abban. És ha már házasságban élsz, akkor is folytatódik ez a megszentelő folyamat tovább a szexualitáson keresztül (is).