Bűn-e a házasság előtti szex? A történelmi keresztyén álláspont évszázadokon keresztül az volt, hogy igen, és az ehhez ragaszkodó egyházak ma is határozottan ezt tanítják. Ha viszont feltesszük azt a kérdést, hogy pontosan melyik is az az igehely, ahol a Biblia megtiltja a nemi életet esküvő előtt, a dolgok már nem tűnnek ennyire világosnak és határozottnak. Miért van ez? Most akkor ír erről a Biblia vagy sem? Ha igen, miért a bizonytalankodás? Ha nem, akkor honnan a határozottság? Hogyan tudnék tisztán látni ebben a kérdésben?
Ezek a kérdések engem is foglalkoztatnak, és megmondom nektek őszintén, hogy nem tudom azt mondani, hogy már a végére értem az igazság keresésének ebben a kérdésben. Azt viszont határozottan ki tudom jelenteni, hogy mindezidáig nem találtam olyasmit, ami megcáfolta volna azt, amit a történelmi keresztyénség tanításához ragaszkodó keresztyének vallanak, ti. hogy házasság előtti nemi élet kívül esik az Isten szexualitásunkra vonatkozó tervén. Ebben a cikkben azt szeretném összefoglalni nektek, amire eddig jutottam, és legfőképpen azt, hogy miért vagyok én is meggyőződve arról, hogy a házasság előtti szex a Biblia alapján helytelen.
Lovaglás a szavakon
Van egy görög szó, amelyen az Újszövetség szexuáletikája megfordul: πορνεία (porneia). 26 alkalommal fordul elő az Újszövetségben[1] és rendszerint „paráznaság”-ra fordítják magyarul. Azt teljesen egyértelmű, hogy akármit is jelent pontosan, az Újszövetség határozottan bűnnek nevezi. Az egyetlen probléma, hogy elég nehéz megállapítani, hogy pontosan mit is jelent, ezért aztán a bibliakutatók között is óriási vita van belőle, hogy mi tartozik bele és mi nem. Miért ilyen nehéz meghatározni a jelentését? Nagyrészt azért, mert ezt a szót a görög nyelvű zsidó és keresztyén irodalmon kívül szinte egyáltalán nem használták, legalábbis egészen biztosan nem ugyanezzel a jelentéssel. Jól illusztrálja ezt a problémát az, ha felcsapsz egy újszövetségi görög-magyar szótárt és megkeresed benne a πορνεία jelentését, azt találod, hogy „paráznaság, fajtalanság”[2]. Oké, és az mit jelent? De más nyelvekkel, mondjuk az angollal sem vagyunk sokkal előrébb. Az egyik legelismertebb bibliai görög szótár, a Bauer’s Lexicon (BDAG) ezt a jelentést adja: „unlawful sexual intercourse, prostitution, unchastity, fornication”[3] magyarul „törvénytelen szexuális aktus, prostitúció, erkölcstelenség, paráznaság”.Mi a törvénytelen, ha az a szöveg, ami a „törvényt” megfogalmazza konkrétan ezt a szót használja? Ez eléggé körkörös definíciónak tűnik. És megint csak: mit jelent az, hogy „paráznaság”? A „fornication” angol szó a latin „fornicatio”-ból ered, ami egy keresztyén találmány, vagyis semmivel nem visz közelebb az eredeti bibliai jelentéshez.
Félreértés ne essék, nem igaz az, hogy a „porneia” szó jelentését egyáltalán nem lehet meghatározni. Vannak bizonyos dolgok, amelyekről azért egészen biztosan meg lehet mondani, hogy az eredeti szerzők szerint is beletartoznak a „paráznaság” kategóriájába. De hogy a mi 21. századunkban szokásos házasság előtti nemi élet idetartozik-e? Hát az egy jó kérdés.
Na most ezek után sokan a következő végkövetkeztetést vonják le:
Mivel lehetetlen minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy az újszövetségi „porneia” szó a mai világban jellemző házasság előtti szexre is ugyanúgy vonatkozik-e, mint azokra a korabeli szexuális gyakorlatokra, amelyek ellen eredetileg felszólaltak az újszövetség szerzői, ezért a házasság előtti szex nincs tiltva a Bibliában, tehát nem bűn.
Ez argumentum ex silentio és szerintem hibás. Elmondom, hogy miért gondolom így.
Nézőpontváltás
A helyzet a következő:
Akármit is válaszolunk arra a kérdésre, hogy „Szabad-e házasság előtt nemi életet élni?”, a válaszunk abból fog kiindulni, hogy mit gondolunk a szexről, a házasságról, az emberről, az erkölcsről, Istenről, az életről, és így tovább… Tehát akár azt mondjuk, hogy „igen, szabad”, akár azt, hogy „nem, nem szabad”, mindkét válasz mögött egy rakás előfeltevés van. És az igazán érdekes az, hogy mik ezek az előfeltevések, és hogy összhangban vannak-e a Biblia világképével.
Nagyon valószínű, hogy amikor például Pál apostol azt írta a korinthusi gyülekezetnek, hogy „Kerüljétek a paráznaságot!” (1Kor 6, 18.), akkor nem egy 21. századi párkapcsolat járt a fejében. És akkor mi van? Toljuk félre a Bibliát, hogy nem releváns a mi életünkre nézve, legalábbis ebben a kérdésben nem? Vagy inkább feltételezzük, hogy Pál apostol meggyőződése mögött egy olyan gondolkodásmód van, amit nekünk is át kell vennünk ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, mi a helyes Isten szemében? (vö. Róm 12,1-2.)
A Bibliából egészen egyértelmű, hogy Isten szemében nem mellékes kérdés a szexualitás. (Vö. 1Kor 6, 9-20.) És ha a „Bűn-e a házasság előtti szex?” kérdésre adott válasz attól függ, hogy mit gondolunk a szexről, házasságról, az emberről, az erkölcsről, Istenről, az életről és így tovább… nos, a Bibliának ezekre vonatkozóan igenis van elképzelése. Van egy átfogó világképe és ebből a világképből fakad egy erkölcs és fakad egy szexuális erkölcs is.
Kép forrása: Wilhelm Gunkel, Unsplash
Fordítva ülünk a lovon
Ha keresztyének vagyunk, akkor nem az az elsődleges kérdés, hogy mi tilos, hanem az, hogy milyen élet fakad a keresztyén világnézetünkből. A keresztyén élet célja, hogy Istent minél jobban megismerje és Őt dicsőítse az élet minden területén, a tiltott dolgok elkerülése ehhez képest elég gyenge minimum program.
Ezért az elsődleges kérdés nem az, hogy van-e a Bibliában olyan egyértelmű tiltás, ami félreérthetetlenül azt mondja, hogy egy együtt járó párnak (akár jegyespárnak) tilos nemi életet élnie az esküvője napjáig. Hanem az, hogy mit mond a Biblia arról, hogy mi Isten elképzelése a szexre nézve. Mert mindaz, ami azon kívül esik az céltévesztés, és ahhoz nekem, keresztyén embernek, Isten megváltott gyermekének többé semmi közöm nincsen. Érted?
Na, és akkor pontosan mi is a Biblia elképzelése a szexre nézve? Ebben a cikkben nem tudok kitérni rá részletesen (ajánlom figyelmedbe az ajánlott irodalmat a cikk végén), de röviden (és a kérdésünkhöz kapcsolódóan) a Biblia szerint a szex helye egyetlen férfi és egyetlen nő elkötelezett, kizárólagos, hűséges, önfeláldozó szereteten alapuló kapcsolatában van. (Ezt a kapcsolatot úgy szoktuk hívni, hogy házasság.) A házasság előtti nemi életet pedig azért helytelenítjük, mert az előbb említett kritériumok közül minimum az „elkötelezett” hiányzik.
Visszatérve egy kicsit a „porneia” szóra. Számomra rendkívül izgalmas az az infó, hogy ez a szó nem igazán használatos az ókorban a görög nyelvű zsidó- és keresztyén irodalmon kívül. Miért? A Biblia használ más szavakat is szexuális bűnökre, pl. a görög „moikheia” szót, ami házasságtörést jelent, és amelyet a görögök is használtak. Az a tény, hogy az ókori zsidóknak és keresztyéneknek találniuk kellett egy új szót, azt mutatja, hogy voltak olyan szexuális szokások, amelyek az őket körülvevő görög-római kultúrában teljesen elfogadottnak és normálisnak számítottak, a zsidó-keresztyén világnézettel azonban ütköztek. Azért izgalmas ez nekem mert ugyanezt éljük ma is. Vannak olyan szexuális viselkedésformák, amelyek a mi saját kultúránk szüleményei, és amelyek teljesen normálisnak és természetesnek számítanak, (nemi életet élni egy hosszútávú elköteleződés nélküli párkapcsolatban is ilyen,) a biblikus keresztyén gondolkodásmóddal viszont ütköznek. Mi lenne, ha ahelyett, hogy mindenáron azt akarnánk kikutatni, hogy vajon az a „porneia”, ami az antik görög-római kultúrára volt jellemző vonatkoztatható-e szó szerint a mai világra, inkább ennek a szónak a szellemiségét vennénk át? Eszerint „porneia” mindaz, amit a kultúránk a szex terén normálisnak gondol, de a biblikus gondolkodásmóddal ütközik, pontosan úgy, ahogy az ókori zsidók és keresztyének számára is.
ÖSSZEFOGLALÁS:
Miért helytelenítik a keresztyének a házasság előtti nemi életet?
Azért, mert a Biblia szerint a szexuális intimitás Istentől rendelt helye egyetlen férfi és egyetlen nő elkötelezett, kizárólagos, hűséges, önzetlen és önfeláldozásra hajlandó szereteten alapuló kapcsolatában van. Az olyan kapcsolatot, amely mindezeknek a kritériumoknak megfelel, házasságnak nevezzük. Vö. 1Móz 2, 24.; Mt 19, 4-6.; Ef 5, 25-32.
Pontosan hol tiltja a Biblia a házasság előtti nemi életet?
A Szentírásban számos olyan igehely van, amelyek a szexuális viselkedéssel kapcsolatban adnak útmutatást, közöttük olyanok is, amelyeket akár a mai világban széleskörben elterjedt, az élethosszig tartó elköteleződés nélkülöző kapcsolatokban megélt nemi életre is lehet vonatkoztatni. Pl.: 2Móz 20,14.; 5Móz 22, 13-21.; 5Móz 22, 28-29.; 1Kor 7, 1-2.; Mt 5, 27-28.; Mt 15, 19.; Mk 10, 7-9.; Róm 1, 29.; 1 Kor 6, 13.; 1Kor 6,18-19.; Galata 5,19-21.; Ef 5, 3; Kol 3, 5.; Zsid 13,4.; 1 Thessz 4, 1-6.; 1Kor 7,8-9.
Nem vagyok meggyőzve arról, hogy ezek az igék valóban tiltják a házasság előtti nemi életet a mai, 21. századi kontextusban. Hogyan vonatkozhatnának ezek az igék ránk, amikor egy teljesen más kultúrában keletkeztek?
A Biblia igéi valóban más kultúrában keletkeztek és a szerzők nagy valószínűséggel másféle szexuális viselkedéssel szembesültek, mint ami manapság a mi kultúránkban jellemző. A Szentírás iránymutatása mégis releváns a számunkra ma is, mert egy olyan gondolkodásmódban gyökerezik, amely a Biblia világától különböző korokban, különböző szexuális viselkedés megítélésére is alkalmazható. Vö. Róm 12, 1-2.; 1Kol 3, 16.; 2Tim 3, 16.; 2Kor 10, 3-6.
További olvasásra ajánlott irodalom:
Timothy és Kathy Keller: A házasságról. Harmat Kiadó, 2015.
Christopher West: A test teológiája kezdőknek. Mission is Possible, 2017.
Patton Márk: Szex és szexualitás a Biblia fényében. Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, 2017.
Felhasznált irodalom:
HARPER, KYLE. “Porneia: The Making of a Christian Sexual Norm.” Journal of Biblical Literature, vol. 131, no. 2, 2012, pp. 363–83. JSTOR, https://doi.org/10.2307/23488230. Utolsó letöltés: 2024. 03. 27.
MALINA, BRUCE. “Does Porneia Mean Fornication?” Novum Testamentum, vol. 14, no. 1, 1972, pp. 10–17. JSTOR, https://doi.org/10.2307/1560033. Utolsó letöltés: 2024. 03. 27.
JENSEN, JOSEPH. “Does Porneia Mean Fornication? A Critique of Bruce Malina.” Novum Testamentum, vol. 20, no. 3, 1978, pp. 161–84. JSTOR, https://doi.org/10.2307/1560427. Utolsó letöltés: 2024. 03. 27.
BAUER, WALTER. A Greek-English Lexicon of the New Testament and Other Early Christian Literature. Revised and edited by Frederick W. Danker. 3rd ed. Chicago: University of Chicago Press, 2021.
DR. VARGA ZSIGMOND J. Újszövetségi görög-magyar szótár. Kálvin Kiadó, 1996.
[1] Mt 5, 32., Mt 15, 19., Mt 19,9., Mk 7, 21., Jn 8, 41., Apcsel 15, 20., Apcsel 15, 29., Apcsel 21, 25., Róm 1, 29., 1Kor 5, 1., 1Kor 6, 13., 1Kor 6, 18., 1Kor 7, 2., 2Kor 12, 21., Gal 5, 19., Ef 5, 3., Kol 3, 5., 1Thessz 4, 3., Jel 2, 21., Jel 9, 21., Jel 14, 8., Jel 17, 2., Jel 17, 4., Jel 18, 3., Jel 19, 2.
[2] DR. VARGA ZSIGMOND J. Újszövetségi görög-magyar szótár. Kálvin Kiadó, 1996.
[3] BAUER, WALTER. A Greek-English Lexicon of the New Testament and Other Early Christian Literature. Revised and edited by Frederick W. Danker. 3rd ed. Chicago: University of Chicago Press, 2021.