A „dogma” szó szitokszónak számít manapság még a hívők között is. Valami nagyon merev és száraz dolognak hangzik, ami a nagyfejű teológusoknak való, de az egyszerű hívők kösz, megvannak nélküle. Van, aki szerint a dogma egyenesen az élő hit ellensége. De mi van, ha ez az elképzelés hamis? Mi van, ha az egyes hittételek nem csak hogy nem a hit ellenségei, hanem nagyon is sok közük van a leggyakorlatibb valósághoz? Ezt a felvetést most egy egészen konkrét dogmán és egy egészen konkrét gyakorlati témán keresztül próbálom meg illusztrálni: arról fogok írni az alábbiakban, hogy mi köze van a Szentháromság-tannak a szexualitáshoz.
Nagyon röviden összefoglalva a következő a lényeg:
- Az emberi szexualitás értelmezése attól függ, hogy mit gondolunk arról, hogy kicsoda/micsoda az ember (antropológia).
- A keresztyén tanítás szerint az ember Isten képmása.
- Ezek szerint az emberi szexualitás értelmezése attól függ, hogy kicsoda/micsoda az az Isten, akinek az ember a képmása.
- A keresztyén tanítás szerint az Isten Szentháromság.
- Tehát az emberi szexualitás értelmezése a Szentháromságtól függ.
A Szentháromság csodája
A Szentháromságról szóló tanítás a legtöbb hívőt zavarba ejti, mert egész egyszerűen nem lehet emberi logikával felfogni, hogy mit jelent az, hogy egyetlen Isten, mégis három isteni személy. Az 1+1+1=1 túlmegy a mi emberi fogalmainkon, nem irracionális, hanem transzracionális. Ha viszont egy pillanatra megállunk és mégis elgondolkodunk azon, hogy mit is jelent az, hogy Isten háromság, rácsodálkozhatunk ennek a titoknak az elképesztő szépségére, egyedülálló voltára és gyakorlati jelentőségére.
A Szentháromság ugyanis azt (is) jelenti, hogy Isten önmagában szeretet-kapcsolat. Ellis Potter így fogalmazza ezt meg: „Egyedül Isten Isten és Isten nincs egyedül.”[1] Amikor János apostol azt írja, hogy „Az Isten szeretet”[2], akkor nem azt írja, hogy Isten szeret, vagy hogy Isten szerető Isten, hanem hogy Ő maga A Szeretet. Hogyan lehetséges ez, amikor a szeretet értelmezhetetlen szerető és szeretett fél nélkül? Úgy, hogy Ő önmagában három egymást szerető személy, Ő önmagában szeretet-kapcsolat.
Központban: a kapcsolat
Ez azt jelenti, hogy a keresztyénség központjában, illetve a keresztyénség szerint az egész Univerzum központjában a KAPCSOLAT áll. Hitünk szerint az Univerzum Teremtője és Ura, minden dolog forrása, végső célja és értelme olyasvalaki, akinek a teljes valósága a szeretet-kapcsolat, aki arra teremtett minket, hogy vele szeretet-kapcsolatban legyünk, Jézus Krisztus azért jött és halt meg értünk, hogy helyreállítsa az ember kapcsolatát az Istennel és az üdvösség sem más, mint egy örök szeretet-kapcsolat Istennel, bekapcsolódás a Fiún keresztül a Szentháromság szeretetébe.
Istenképmás
Mit jelent ez ránk, emberekre nézve, akik ennek a Szentháromság Istennek a képmásai vagyunk?
Azt, hogy személynek lenni azt jelenti, hogy kapcsolatban lenni. A teremtéskor Isten azért mondta, hogy „Nem jó az embernek egyedül lenni”[3], mert az istenképmás még nem volt teljes addig, amíg nem volt egy másik személy a teremtett világon belül, akit szeressen. Az emberi lényegünk az, hogy szeretet-kapcsolatokra vagyunk teremtve.
Szentháromság és szexualitás
Isten a maga képmására teremtett minket, férfivá és nővé, tehát szexuális lényeknek teremtett minket, ami azt jelenti, hogy a szexualitásunk középpontjában is a kapcsolat áll. Lehet, hogy ez így elsőre evidensnek tűnik, hiszen a szexet nehéz elképzelni kapcsolat nélkül (bár sajnos egyre kevésbé…) de a gyakorlatban mégsem az, mert a mai világ egyáltalán nem úgy gondolkodik a szexualitásról, mint aminek a lényege a kapcsolat. Hadd mutassam be ezt egy, a mi világunkra jellemző gondolkodásmódon keresztül!
A szexuális orientáció és kapcsolat
A szexuális orientáció, mint koncepció úgy írja le a szexualitást, mint ami egy „be-ing”, vagyis egy állapot. Az emberek kategóriákba sorolhatók a szexuális vágyaik tipikus tárgya alapján hetero-, homo-, bi-, (pán-, demi-, abro-,a-, kismacska-) szexuálisként, és ezek a szexualitásra vonatkozó kategóriák valamiféle statikus állapotot írnak le.
Ezzel szemben a keresztyén emberkép szerint a szexualitás egyáltalán nem statikus. Lehetetlen, hogy az legyen, hiszen a lényege a kapcsolat, a szexualitásban mozgás van, vektora van, ami az egyik embertől mutat a másik felé. És ez azért van így, mert ez tükrözi a Teremtő Istent, aki önmagában dinamikus szeretet-kapcsolat. Isten szeretete nem egy statikus állapot, nem „BE-ing”, hanem folyamatos „DO-ing”, cselekvés a Szentháromság három személye között.
A szexuális orientáció koncepciója, ami állapotként írja le a szexualitást tulajdonképpen megfosztja a kapcsolattól, vagy legalábbis kimozdítja a kapcsolatot az emberi szexualitás középpontjából, többé nem a mi a lényeg, hanem egyedül az én.
Kapcsolat helyett önszeretet
Mivel azonban a szexualitás teremtett természeténél fogva dinamikus dolog, a vektora így is megmarad, csak máshová mutat.
Ha a szexualitás központjában a kapcsolat van, akkor az iránya az „én”-től a „te” felé mutat.
Ha azonban félretolom a kapcsolatot, nem történik más, mint hogy önmagába záródik és önszeretetté alakul. A vágy önmagamra, a saját beteljesülésemre irányul, a „te” pusztán az eszköz, amin keresztül a vágyam kielégül.
A szexualitás, mint ikon
Önmagában az, hogy szexuális lények vagyunk a kapcsolatra teremtettségünk bizonyítéka és annak a Szentháromság Istennek a képmása, aki maga szeretet-kapcsolat. Isten maga folyamatos önátadás és befogadás, megüresítés és betöltekezés, kérés és adás, szükség és a szükség betöltése, ölelés és belesimulás, a szerető és a szeretett.
Az pedig, hogy férfivá és nővé teremtett minket Isten és hogy férfi és nő egy testté lesz a Biblia szerint Isten és az ember, Teremtő és a teremtmény, Jézus és az Egyház egységét, kapcsolatát ábrázolja ki.
Az a gondolkodás, ami félretolja a szexualitás középpontjából a szeretet-kapcsolatot és a helyébe a személyes önkiteljesedést, identitást, autonómiát teszi, eltorzítja a képmást, ami így többé már nem a Szeretet-Isten ikonja.
További ajánlott olvasmányok a témához:
- Ellis Potter: 3 elmélet a mindenségről, Harmat Kiadó, Budapest 2014.
- Christopher West: A test teológiája kezdőknek, Mission is Possible, 2017.
[1] Ellis Potter: 3 elmélet a mindenségről, Harmat Kiadó, Budapest 2014.
[2] 1János 4, 16.
[3] 1Mózes 2, 18.